 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
Lavina együttes: Egy év után
|
|
|
1. Bulgária 4:15
2. Dubrovnik 3:26
3. Egy év után 4:15
4. Rég volt már 2:57
5. Valami más kell 4:01
6. Zsiguli blues 3:15
7. Vége a nyárnak 3:38
8. Egy fesztivál margójára 4:47
9. Apa nélkül 4:40
10. Futó kaland 3:52
11. Hidegtál és forró szenvedély 3:25
12. Szabó Gábort hallgatva 5:12
13. Várj még! 3:46
14. Nyugdíjban 3:07
15. Nem felejtem el 3:37
Zene : Dérer - Görög
Szöveg : Görög László
Hangszerelte : Dérer József
Zenei rendezõ : Görög - Dérer
A felvételek a LAVINA stúdióban készültek 1995.-ben.
Egy év után CD borító
|
|
Dérer József: Gitár, billentyûk, vokál, szintetizátor programok.
Görög László: Ének, bassgitár, vokál.
Görög Roland: Bassgitár, technikai zavarkeltés.
Kovács Georgina: Ének, vokál.
Balogh Noémi: Ének, vokál.
........SZÖVEGEK.........
Bulgária
Napsütötte táj, meleg tenger
Bulgária hív nyaranta engem
Arra minden annyira más
Egyszerû mégis csodás
Szeretnék ott lenni újra
Tíz éve is elmúlt, hogy oda járok
Mindig ott töltöm a szabadságot
Ott mindig valaki vár
Nélküle nincs is már nyár
Szeretnék ott lenni újra
Huszonnégy órát kocsiban ülve
Érkezem meg nagyon kimerülve
De akkor sem pihenek
Órákig beszélgetek
Szeretnék ott lenni újra
A tenger felett szinte nincs is felhõ
Csak nagyon ritkán esik az esõ
Forrón perzsel a nap
A tenger lágyan megsimogat
Szeretnék ott lenni újra
Ha búcsúzni kell, elszorul a torkom
Jövõre újra eljövök, halkan mondom
De most sajnos nem utazom
Pedig várnak a barátok
Wladkó, Rossi és Daniella
Dubrovnik
Szikrázó napsütés, sok régi ház, gyönyörû cseréptetõk
Dubrovnik nekünk ilyen, mi így láttuk még, amikor arra jártunk
De ma sok golyónyom a házak falán,
Lerombolva minden mi szép volt egy éve még
Miért kell a háború nem értem én az egész mire való
Gyilkoló fegyverek és pusztulás, halott emberek
Nem lesz már semmi olyan, mint régen
Dubrovnik többé nem lesz az, ami volt
Egy év után
Egy éve indult a banda
Szûk raktár legmélyén
Reggeltõl estig gyúrtunk
Prézli és ketchup helyén
Akkor is Stúdiónak hívtuk
De ma már hasonlít is rá
Bár még annyi minden kéne
Reméljük lesz pénzünk rá
A vágyakat valóra váltjuk, reméljük sikerül
Sok éjszakát áldoztunk rá
A nótákat zsinórban írtuk
Csak az hiányzik, hogy ismerje a világ
Ma már másról szól a nóta
Más lett a felállás
Minden a helyén van végre
Sokkal jobb a hangzás
Nem tudni mit hoz a holnap
Sikert vagy kiábrándulást
Az álmodozásnak vége
Horgonyt fel és indulás
A vágyakat valóra váltjuk, reméljük sikerül
Sok éjszakát áldoztunk rá
A nótákat zsinórban írtuk
Csak az hiányzik, hogy ismerje a világ
A vágyakat valóra váltjuk, reméljük sikerül
Sok éjszakát áldoztunk rá
A nótákat zsinórban írtuk
Csak az hiányzik, hogy ismerje a világ
Rég volt már
Van úgy, hogy régi nyarak hangulatát keresed
Felcsendül benned egy dal, mit úgy szerettél
Próbálod elfeledni, de beléd fészkelte magát
Naphosszat dúdolgatod
Miért van így
Mert akkor voltál fiatal
Rég volt már
Mégis úgy hiányzik
Balaton part, csajozások, napfény, holdfény, szerelem
Fogtátok egymás kezét, lent a parton
Ügyetlen csókok között elhangzott egy vallomás
Míg élsz õt nem felejted el
Most hol van Õ
Azt sem tudod, hogy hívták
Rég volt már
Mégis úgy hiányzik
Most hol van Õ
Azt sem tudod, hogy hívták
Rég volt már
Mégis úgy hiányzik
Sok éve nõs vagy már és felnõttek a gyerekek
A fiad diszkóba jár a hétvégeken
Irigykedve nézed milyen gondtalan és fiatal
Amilyen már soha nem leszel
Az a nyár elmúlt
Nem lehetsz már fiatal
Rég volt már
Mégis úgy hiányzik
Valami más kell
Figyelj rám,
Ma még itt vagyok
De holnap elmegyek
Valami más kell
Eltépem most a láncokat
Nincs már semmi, mi visszatart
Végleg elmegyek valami más kell
Hidd el, hogy sírni nem érdemes
Hisz nem tehetsz róla
Csak egyedül én vagyok hibás
Ez véget ért
Így jobb, ha búcsúzunk
Ha nem találkozunk
Valami más kell
Feledjük el a csókokat
Ne halmozzuk gondokat
Érzem, hogy neked is valami más kell
Hidd el, hogy sírni nem érdemes
Hisz nem tehetsz róla
Csak egyedül én vagyok hibás
Egyszer talán
Sok, sok év után
Ha szembe jössz velem
Megõrjítesz újra
Fellángol bennem a régi tûz
Az érzés a karjaidba ûz
De rég nem érzem ezt, valami más kell
Hidd el, hogy sírni nem érdemes
Hisz nem tehetsz róla
Csak egyedül én vagyok hibás
Zsiguli blues
Vágyakozva nézel sok autó után
Elsuhannak lágyan halkan az utcán
A metál festék fénylik, mind olyan gyönyörû
De neked nincsen erre pénzed, hogy megszerezd nem egyszerû
Mikor más még alszik, te már dolgozol
Harmincezret ezzel összehozol
Soknak tûnik e pénz, mégis oly kevés
Hogy egy szuper autód legyen arra nem elég
Álmaidban mindig egy csúcs modellt vezetsz
Melletted egy bomba nõ foglal helyet
Halkan szól a magnó, átsuhansz az éjszakán
De felébredni nem jó egy ilyen szuper éj után
Mert te Zsigulival jársz ez volt keleten a csúcs
Zabálja a benzint, a fék balra húz
Kimattult a festék, az alja tiszta luk
De másra nincsen pénzed, errõl szól e blues
Te Zsigulival jársz ez volt keleten a csúcs
Zabálja a benzint, a fék balra húz
Kimattult a festék, az alja tiszta luk
De másra nincsen pénzed, errõl szólt a blues
Vége a nyárnak
A nyár lassan elmúlik már
Jönnek a zord hétköznapok
A fák lombjukat hullatják
És eltemetik a nyári hangulatot
Süt még a nap,
De ereje nincs már, nem lángol
A fecskék is útra készek rég
Szép volt, élményben gazdag a nyár
Nekünk is jutott sok kaland
De vége már csak az emlék maradt
Melyet magunkban hordozunk
Süt még a nap,
De ereje nincs már, nem lángol
A fecskék is útra készek rég
Most jön egy év, mit munkával töltünk el
Pihenni közben nem lehet
De tervezzük már, hogyha beköszönt újra a nyár
A nap vakító fénye hol talál
Mert süt majd a nap,
Lesz ereje, tombol, úgy lángol
De erre egy évet kell várnunk még
Egy fesztivál margójára
Mi megpróbáltuk és nem sikerült
Ami nekünk érték a földre került
Ez még nem kiütés, de számolnak ránk
Felállni nehéz lesz ezután
Valami elpattant itt legbelül
Azt nem is hittük, hogy nem sikerül
Az arcunk színtelen és dadog a szánk
Felállni nehéz lesz ezután
Körülöttünk most oly nagy a csend
Megannyi kérdés, amire nincs felelet
Nem zeng a dal, nem szól a gitár
Vajon, hogy lesz ezután
Azt persze tudtuk, hogy hosszú az út
Ami most egy lejtõ s nem felfele fut
Jöhetne már az emelkedõ
Hogy legyen egy cél, ami elérhetõ
Sok sikert annak, aki bejutott
Biztos, hogy Õ is szívvel alkotott
De sajnos lesz még, aki csalódni fog
Mert szívbõl örülni csak a gyõztes szokott
Apa nélkül
Ha apa nélkül nõ fel egy gyermek
A lelke sérül, rossz sorsa lesz
Nincs senki, ki példát mutatna
Védené, ha bajban van
Minden barátnak igazi hõs az apja
De neki senki sincs, akire büszke lehet
Nincs egy férfi, ki érte is élne
Ki szigorral is csak jót akar
Gondold meg kérlek, ne hagyd egyedül
Szüksége van rád s nem csak hétvégeken
Egy csonka család, nem nyújtja sohasem azt
Ami arra kell, hogy ember legyen
Gondold meg kérlek, ne hagyd egyedül
Szüksége van rád s nem csak hétvégeken
Egy csonka család, nem nyújtja sohasem azt
Ami arra kell, hogy ember legyen
Tudod én is éltem apa nélkül
Hányszor sírtam, ha eljött az est
Jó éjt-puszit nem kaphattam tõle
Úgy hiányzott hidd el nekem
A barátaim nagyon irigyeltem
Volt Apjuk számíthattak rá
De én mindig egyedül maradtam
És ez fájt annyira fájt
Gondold meg kérlek, ne hagyd egyedül
Szüksége van rád s nem csak hétvégeken
Egy csonka család, nem nyújtja sohasem azt
Ami arra kell, hogy ember legyen
Kérlek, ne hagyd egyedül
Szüksége van rád s nem csak hétvégeken
Egy csonka család, nem nyújtja sohasem azt
Ami arra kell, hogy ember legyen, hogy ember legyen
Futókaland
Futókaland és semmi más
Csak ez voltam neked
Fellángolás, rövid varázs
Mely elmúlt hirtelen
Szerettem volna, hogyha belül
Téged is éget a tûz
Nem játszol soha velem
Nem hagysz egyedül
Futókaland pár röpkenap
Csak ez jutott nekem
Illúzió, hogy életed
Meg osztod énvelem
A hajnalnak velem örülsz
Csak nekünk kell fel a nap
Csókjaid halmoznak el
S mindig itt maradsz
Futókaland több kéne már
Ez oly kevés nekem
Vágyálmokat nem kergetek
Csak várlak szüntelen
Egész nap rád gondolok
Oly rossz, ha lemegy a nap
Ne várjak hiába rád
Jöjj, és itt maradj
Mond végre el, miért gondolod,
Hogy több nem jár nekem
Nem tudhatod, hogy lesz e majd
Ki téged így szeret
Mindig csak rád gondolok
Esténként zavar a csend
Fekszem a párnák között
Olyan rossz nélküled
Mindig csak rád gondolok …….. Mond végre el, miért gondolod
Esténként zavar a csend ……….. Hogy több nem jár nekem
Fekszem a párnák között ……….Nem tudhatod, hogy lesz e majd
Olyan rossz nélküled ………….. Ki téged így szeret
Hidegtál és forró szenvedély
Egy garden partin láttalak meg
A szemünk összevillant
Éreztem nyomban te vagy az a lány
Aki felizgat
De késõbb sajnos észre vettem
Nem engem néztél
Csak a hidegtál kötött le téged
Megpróbáltam, hogy észre vedd
Van itt egy férfi
Aki nem a kaviárt
Csak bomba tested nézi
Hagyd már végre a hidegtálat
S végy észre engem
Árad feléd a forróság belõlem
Nem baj kislány azt ne hidd, hogy
Nem nézek én másra
Az biztos, hogy egyedül
Nem fekszem ma ágyba
Valakit hazaviszek
A játék nyit és tiszta
Ha velem akarsz jönni kérlek, indulj s ne néz vissza
Szabó Gábort hallgatva
Egy régi korongot hallgatok én
A gitár hangja a szívemig ér
A lemezen Szabó Gábor zenél
Már rég nincs köztünk most még is él
Úgy szól a húr, hogy már szinte fáj
Megdobban a szívem, úgy kalapál
Ezernyi érzés tódul felém
Sajnos elment rég többé nem zenél
Várj még!
Várj még, várj még egy percet
Mielõtt elmész tõlem hagy csodáljalak, ………Csodáljalak
E képet magamba zárom
És ha nem leszel velem, majd láthatom
Nevetve búcsúzom de legbelül érzem, minden meghal
Kisétálsz életembõl s kialszik a fény
Magányos éjszakákon forgolódom, elkerül az álom
Várom azt, hogy újra visszatérj
Kérlek, jöjj vissza hozzám
Nélküled élni én már többé nem tudok………. Nem tudok
S ha eljössz maradj itt végleg
Mi csak együtt lehetünk boldogok
Gyere és olvadj el egy öleléstõl, válj most eggyé vélem
Ígérem karcsú tested, átjárja a fény
Meglátod soha többé nem érzed, hogy el kell válnod tõlem
Velem maradsz, ameddig csak élsz
Nyugdíjban
Reszketõ kezek
Negyven év munka után
Elfáradt szemek
Meggörnyedt váll
Míg fiatal voltál, azt ígérték
Pihenhetsz hatvan után
Élhetsz majd gondtalanul, ha bealkonyul
Szép lesz az öreg korod
Mint egy lehulló levél
Oly árván élsz egyedül
Az élet olyan nehéz
Minden sokba kerül
Hogy segélyt kérj, úgy szégyelled
Egy ledolgozott élet után
Gondtalan itt nem leszel, örülsz, hogy létezel
Leírtak téged bárhogy is fáj
Megpihensz egy padon
S nézed a gyermekeket
Gondtalanok nagyon
Talán nekik még szép lehet
De neked esélyed sincs, hogy egyszer majd
Megváltozik az életed
Egy emberöltõ elszaladt, semmi jó nem maradt
Elvették a reményedet
Nem felejtem el
Csak ketten voltunk
Nem zavart senki
Valóság vagy álom
Nem lehet tudni
De mikor szemedbe néztem
Az csak vakított kéken
Szõke hajad és tested lángolt
Nem felejtem el azt a hotelszobát
Hoztad a tavaszt
Alig tudtam hinni
Színtiszta gyönyör
Nem lehet feledni
De olyan ritkák e percek
Elrepülnek gyorsan nincs kegyelem
Csak álmodom róla
Mert nem tudom feledni azt a hotelszobát
De olyan ritkák e percek
Elrepülnek gyorsan, nincs kegyelem
Csak álmodom róla
Nem tudom feledni azt a hotelszobát
Csak ketten leszünk
Majd nemsokára
Remélem te is
Vágysz már utána
Én már annyira várom
Számolom a napokat visszafelé
Oly lassan múlnak
Mert nem tudom feledni azt a hotelszobát
Én már annyira várom
Számolom a napokat visszafelé
Oly lassan múlnak
Mert nem tudom feledni azt a hotelszobát
|
|
|
 |