Egy év után CD.
Egy év után CD címke.
 
 
Bulgária. Mp3 letöltés
Vissza a fõoldalra
 
  Lavina együttes: Egy év után

1. Bulgária 4:15
2. Dubrovnik 3:26
3. Egy év után 4:15
4. Rég volt már 2:57
5. Valami más kell 4:01
6. Zsiguli blues 3:15
7. Vége a nyárnak 3:38
8. Egy fesztivál margójára 4:47
9. Apa nélkül 4:40
10. Futó kaland 3:52
11. Hidegtál és forró szenvedély 3:25
12. Szabó Gábort hallgatva 5:12
13. Várj még! 3:46
14. Nyugdíjban 3:07
15. Nem felejtem el 3:37

Zene : Dérer - Görög
Szöveg : Görög László
Hangszerelte : Dérer József
Zenei rendezõ : Görög - Dérer
A felvételek a LAVINA stúdióban készültek 1995.-ben.




Egy év után CD borító

  Közremûködök:

Dérer József: Gitár, billentyûk, vokál, szintetizátor programok.
Görög László: Ének, bassgitár, vokál.
Görög Roland: Bassgitár, technikai zavarkeltés.
Kovács Georgina: Ének, vokál.
Balogh Noémi: Ének, vokál.



........SZÖVEGEK.........




Bulgária

Napsütötte táj, meleg tenger
Bulgária hív nyaranta engem
Arra minden annyira más
Egyszerû mégis csodás
Szeretnék ott lenni újra

Tíz éve is elmúlt, hogy oda járok
Mindig ott töltöm a szabadságot
Ott mindig valaki vár
Nélküle nincs is már nyár
Szeretnék ott lenni újra

Huszonnégy órát kocsiban ülve
Érkezem meg nagyon kimerülve
De akkor sem pihenek
Órákig beszélgetek
Szeretnék ott lenni újra

A tenger felett szinte nincs is felhõ
Csak nagyon ritkán esik az esõ
Forrón perzsel a nap
A tenger lágyan megsimogat
Szeretnék ott lenni újra

Ha búcsúzni kell, elszorul a torkom
Jövõre újra eljövök, halkan mondom
De most sajnos nem utazom
Pedig várnak a barátok
Wladkó, Rossi és Daniella



Dubrovnik

Szikrázó napsütés, sok régi ház, gyönyörû cseréptetõk
Dubrovnik nekünk ilyen, mi így láttuk még, amikor arra jártunk
De ma sok golyónyom a házak falán,
Lerombolva minden mi szép volt egy éve még

Miért kell a háború nem értem én az egész mire való
Gyilkoló fegyverek és pusztulás, halott emberek
Nem lesz már semmi olyan, mint régen
Dubrovnik többé nem lesz az, ami volt



Egy év után

Egy éve indult a banda
Szûk raktár legmélyén
Reggeltõl estig gyúrtunk
Prézli és ketchup helyén

Akkor is Stúdiónak hívtuk
De ma már hasonlít is rá
Bár még annyi minden kéne
Reméljük lesz pénzünk rá

A vágyakat valóra váltjuk, reméljük sikerül
Sok éjszakát áldoztunk rá
A nótákat zsinórban írtuk
Csak az hiányzik, hogy ismerje a világ

Ma már másról szól a nóta
Más lett a felállás
Minden a helyén van végre
Sokkal jobb a hangzás

Nem tudni mit hoz a holnap
Sikert vagy kiábrándulást
Az álmodozásnak vége
Horgonyt fel és indulás

A vágyakat valóra váltjuk, reméljük sikerül
Sok éjszakát áldoztunk rá
A nótákat zsinórban írtuk
Csak az hiányzik, hogy ismerje a világ

A vágyakat valóra váltjuk, reméljük sikerül
Sok éjszakát áldoztunk rá
A nótákat zsinórban írtuk
Csak az hiányzik, hogy ismerje a világ



Rég volt már

Van úgy, hogy régi nyarak hangulatát keresed
Felcsendül benned egy dal, mit úgy szerettél
Próbálod elfeledni, de beléd fészkelte magát
Naphosszat dúdolgatod

Miért van így
Mert akkor voltál fiatal
Rég volt már
Mégis úgy hiányzik

Balaton part, csajozások, napfény, holdfény, szerelem
Fogtátok egymás kezét, lent a parton
Ügyetlen csókok között elhangzott egy vallomás
Míg élsz õt nem felejted el

Most hol van Õ
Azt sem tudod, hogy hívták
Rég volt már
Mégis úgy hiányzik

Most hol van Õ
Azt sem tudod, hogy hívták
Rég volt már
Mégis úgy hiányzik

Sok éve nõs vagy már és felnõttek a gyerekek
A fiad diszkóba jár a hétvégeken
Irigykedve nézed milyen gondtalan és fiatal
Amilyen már soha nem leszel

Az a nyár elmúlt
Nem lehetsz már fiatal
Rég volt már
Mégis úgy hiányzik



Valami más kell

Figyelj rám,
Ma még itt vagyok
De holnap elmegyek
Valami más kell

Eltépem most a láncokat
Nincs már semmi, mi visszatart
Végleg elmegyek valami más kell

Hidd el, hogy sírni nem érdemes
Hisz nem tehetsz róla
Csak egyedül én vagyok hibás

Ez véget ért
Így jobb, ha búcsúzunk
Ha nem találkozunk
Valami más kell

Feledjük el a csókokat
Ne halmozzuk gondokat
Érzem, hogy neked is valami más kell

Hidd el, hogy sírni nem érdemes
Hisz nem tehetsz róla
Csak egyedül én vagyok hibás

Egyszer talán
Sok, sok év után
Ha szembe jössz velem
Megõrjítesz újra

Fellángol bennem a régi tûz
Az érzés a karjaidba ûz
De rég nem érzem ezt, valami más kell

Hidd el, hogy sírni nem érdemes
Hisz nem tehetsz róla
Csak egyedül én vagyok hibás



Zsiguli blues

Vágyakozva nézel sok autó után
Elsuhannak lágyan halkan az utcán
A metál festék fénylik, mind olyan gyönyörû
De neked nincsen erre pénzed, hogy megszerezd nem egyszerû

Mikor más még alszik, te már dolgozol
Harmincezret ezzel összehozol
Soknak tûnik e pénz, mégis oly kevés
Hogy egy szuper autód legyen arra nem elég

Álmaidban mindig egy csúcs modellt vezetsz
Melletted egy bomba nõ foglal helyet
Halkan szól a magnó, átsuhansz az éjszakán
De felébredni nem jó egy ilyen szuper éj után

Mert te Zsigulival jársz ez volt keleten a csúcs
Zabálja a benzint, a fék balra húz
Kimattult a festék, az alja tiszta luk
De másra nincsen pénzed, errõl szól e blues

Te Zsigulival jársz ez volt keleten a csúcs
Zabálja a benzint, a fék balra húz
Kimattult a festék, az alja tiszta luk
De másra nincsen pénzed, errõl szólt a blues



Vége a nyárnak

A nyár lassan elmúlik már
Jönnek a zord hétköznapok
A fák lombjukat hullatják
És eltemetik a nyári hangulatot

Süt még a nap,
De ereje nincs már, nem lángol
A fecskék is útra készek rég

Szép volt, élményben gazdag a nyár
Nekünk is jutott sok kaland
De vége már csak az emlék maradt
Melyet magunkban hordozunk

Süt még a nap,
De ereje nincs már, nem lángol
A fecskék is útra készek rég

Most jön egy év, mit munkával töltünk el
Pihenni közben nem lehet
De tervezzük már, hogyha beköszönt újra a nyár
A nap vakító fénye hol talál

Mert süt majd a nap,
Lesz ereje, tombol, úgy lángol
De erre egy évet kell várnunk még



Egy fesztivál margójára

Mi megpróbáltuk és nem sikerült
Ami nekünk érték a földre került
Ez még nem kiütés, de számolnak ránk
Felállni nehéz lesz ezután

Valami elpattant itt legbelül
Azt nem is hittük, hogy nem sikerül
Az arcunk színtelen és dadog a szánk
Felállni nehéz lesz ezután

Körülöttünk most oly nagy a csend
Megannyi kérdés, amire nincs felelet
Nem zeng a dal, nem szól a gitár
Vajon, hogy lesz ezután

Azt persze tudtuk, hogy hosszú az út
Ami most egy lejtõ s nem felfele fut
Jöhetne már az emelkedõ
Hogy legyen egy cél, ami elérhetõ

Sok sikert annak, aki bejutott
Biztos, hogy Õ is szívvel alkotott
De sajnos lesz még, aki csalódni fog
Mert szívbõl örülni csak a gyõztes szokott



Apa nélkül

Ha apa nélkül nõ fel egy gyermek
A lelke sérül, rossz sorsa lesz
Nincs senki, ki példát mutatna
Védené, ha bajban van

Minden barátnak igazi hõs az apja
De neki senki sincs, akire büszke lehet
Nincs egy férfi, ki érte is élne
Ki szigorral is csak jót akar

Gondold meg kérlek, ne hagyd egyedül
Szüksége van rád s nem csak hétvégeken
Egy csonka család, nem nyújtja sohasem azt
Ami arra kell, hogy ember legyen

Gondold meg kérlek, ne hagyd egyedül
Szüksége van rád s nem csak hétvégeken
Egy csonka család, nem nyújtja sohasem azt
Ami arra kell, hogy ember legyen

Tudod én is éltem apa nélkül
Hányszor sírtam, ha eljött az est
Jó éjt-puszit nem kaphattam tõle
Úgy hiányzott hidd el nekem

A barátaim nagyon irigyeltem
Volt Apjuk számíthattak rá
De én mindig egyedül maradtam
És ez fájt annyira fájt

Gondold meg kérlek, ne hagyd egyedül
Szüksége van rád s nem csak hétvégeken
Egy csonka család, nem nyújtja sohasem azt
Ami arra kell, hogy ember legyen

Kérlek, ne hagyd egyedül
Szüksége van rád s nem csak hétvégeken
Egy csonka család, nem nyújtja sohasem azt
Ami arra kell, hogy ember legyen, hogy ember legyen



Futókaland

Futókaland és semmi más
Csak ez voltam neked
Fellángolás, rövid varázs
Mely elmúlt hirtelen

Szerettem volna, hogyha belül
Téged is éget a tûz
Nem játszol soha velem
Nem hagysz egyedül

Futókaland pár röpkenap
Csak ez jutott nekem
Illúzió, hogy életed
Meg osztod énvelem

A hajnalnak velem örülsz
Csak nekünk kell fel a nap
Csókjaid halmoznak el
S mindig itt maradsz

Futókaland több kéne már
Ez oly kevés nekem
Vágyálmokat nem kergetek
Csak várlak szüntelen

Egész nap rád gondolok
Oly rossz, ha lemegy a nap
Ne várjak hiába rád
Jöjj, és itt maradj

Mond végre el, miért gondolod,
Hogy több nem jár nekem
Nem tudhatod, hogy lesz e majd
Ki téged így szeret

Mindig csak rád gondolok
Esténként zavar a csend
Fekszem a párnák között
Olyan rossz nélküled

Mindig csak rád gondolok …….. Mond végre el, miért gondolod
Esténként zavar a csend ……….. Hogy több nem jár nekem
Fekszem a párnák között ……….Nem tudhatod, hogy lesz e majd
Olyan rossz nélküled ………….. Ki téged így szeret



Hidegtál és forró szenvedély

Egy garden partin láttalak meg
A szemünk összevillant
Éreztem nyomban te vagy az a lány
Aki felizgat

De késõbb sajnos észre vettem
Nem engem néztél
Csak a hidegtál kötött le téged

Megpróbáltam, hogy észre vedd
Van itt egy férfi
Aki nem a kaviárt
Csak bomba tested nézi

Hagyd már végre a hidegtálat
S végy észre engem
Árad feléd a forróság belõlem

Nem baj kislány azt ne hidd, hogy
Nem nézek én másra
Az biztos, hogy egyedül
Nem fekszem ma ágyba

Valakit hazaviszek
A játék nyit és tiszta
Ha velem akarsz jönni kérlek, indulj s ne néz vissza



Szabó Gábort hallgatva

Egy régi korongot hallgatok én
A gitár hangja a szívemig ér
A lemezen Szabó Gábor zenél
Már rég nincs köztünk most még is él


Úgy szól a húr, hogy már szinte fáj
Megdobban a szívem, úgy kalapál
Ezernyi érzés tódul felém
Sajnos elment rég többé nem zenél



Várj még!

Várj még, várj még egy percet
Mielõtt elmész tõlem hagy csodáljalak, ………Csodáljalak
E képet magamba zárom
És ha nem leszel velem, majd láthatom

Nevetve búcsúzom de legbelül érzem, minden meghal
Kisétálsz életembõl s kialszik a fény
Magányos éjszakákon forgolódom, elkerül az álom
Várom azt, hogy újra visszatérj

Kérlek, jöjj vissza hozzám
Nélküled élni én már többé nem tudok………. Nem tudok
S ha eljössz maradj itt végleg
Mi csak együtt lehetünk boldogok

Gyere és olvadj el egy öleléstõl, válj most eggyé vélem
Ígérem karcsú tested, átjárja a fény
Meglátod soha többé nem érzed, hogy el kell válnod tõlem
Velem maradsz, ameddig csak élsz



Nyugdíjban

Reszketõ kezek
Negyven év munka után
Elfáradt szemek
Meggörnyedt váll

Míg fiatal voltál, azt ígérték
Pihenhetsz hatvan után
Élhetsz majd gondtalanul, ha bealkonyul
Szép lesz az öreg korod

Mint egy lehulló levél
Oly árván élsz egyedül
Az élet olyan nehéz
Minden sokba kerül

Hogy segélyt kérj, úgy szégyelled
Egy ledolgozott élet után
Gondtalan itt nem leszel, örülsz, hogy létezel
Leírtak téged bárhogy is fáj

Megpihensz egy padon
S nézed a gyermekeket
Gondtalanok nagyon
Talán nekik még szép lehet

De neked esélyed sincs, hogy egyszer majd
Megváltozik az életed
Egy emberöltõ elszaladt, semmi jó nem maradt
Elvették a reményedet



Nem felejtem el

Csak ketten voltunk
Nem zavart senki
Valóság vagy álom
Nem lehet tudni

De mikor szemedbe néztem
Az csak vakított kéken
Szõke hajad és tested lángolt
Nem felejtem el azt a hotelszobát

Hoztad a tavaszt
Alig tudtam hinni
Színtiszta gyönyör
Nem lehet feledni

De olyan ritkák e percek
Elrepülnek gyorsan nincs kegyelem
Csak álmodom róla
Mert nem tudom feledni azt a hotelszobát

De olyan ritkák e percek
Elrepülnek gyorsan, nincs kegyelem
Csak álmodom róla
Nem tudom feledni azt a hotelszobát

Csak ketten leszünk
Majd nemsokára
Remélem te is
Vágysz már utána

Én már annyira várom
Számolom a napokat visszafelé
Oly lassan múlnak
Mert nem tudom feledni azt a hotelszobát

Én már annyira várom
Számolom a napokat visszafelé
Oly lassan múlnak
Mert nem tudom feledni azt a hotelszobát